Tettes a túlvilágról Gyors kiszállítás

Bálint és Teréz kiszálltak a kocsiból és fedezéket keresve a sarkon maradtak. Pintér és Kerpesics gépkocsin a tér felé hajtott. Ott ugrottak ki és a rendőrök közt foglaltak tüzelőállást.
– Lobó! – kiabálta Bálint. – Be van kerítve, adja meg magát!
Lobó kinézett egy pillanatra és már tüzelt is. A golyó Bálint mellett csapódott a falba. Teréz valamit súgott Bálintnak. Az bólintott, és a lány eltűnt. Rohant végig a Váczi utcán, befordult a Régiposta utcába és onnan a Galamb utcába, a Százéves vendéglőbe. Az amúgy is megriadt vendégek elhűltek, amikor meglátták a pisztollyal belépő lányt.
– Nyugalom! Rendőrség! – mondta, és elkapta az egyik pincér karját. – Vezessen oda, ahonnan kilátni az egyetem kapujára! De ne gyújtson világosságot! Közben odaért hozzá Pintér is. Ketten követték a pincért. Beléptek egy sötét helyiségbe. Az utcáról fény derengett befelé. Kint csönd volt. Pintér Terézhez fordult.
– Te lőjél a jobb oldali ablakból, bár takarva van, de megijed a lövéstől, és átugrik a másik oldalra, hogy fedezze magát. Akkor lövök én.