Északi tábor (dedikált) Utolsó esély

Ezek az írások nagyon is személyes élményekből születtek, noha nem mindegyik történet velem esett meg. De még a háborúkban – az elsőben meg a másodikban – játszódó históriákhoz is apám vagy férfirokonaim közvetlen élményei révén kötődöm. A Tudatom, jól vagyok című novellám előzménye például az, hogy Szerbiából küldözgetett, K. u. K. bélyegzős tábori levelezőlapokat találtam nagynéném padlásán, a férje – akkor még csak vőlegénye – adta fel őket a frontról, s tintaceruzájával nagyjából afféle mondatokat rótt a kártyákra, amilyeneket majd hősöm is, midőn a családjának ír sorsáról. A második világháborúra pedig magam is jól emlékszem. Aztán nemsokára katona lettem. Hogy a két év szolgálat eseményei mennyire belém ivódtak, hogy milyen makacsul velem maradt mindazok emléke, akikkel együtt katonáskodtam, azt ennek a könyvnek az olvasói látni fogják.