ERDÉLYI-HEGYALJA, A BOROK HAZÁJA – BOROZGATÓ MAGYAROK 5. Csak ma

Csávossy György (19252015) erdélyi költő, drámaíró és borász. Életművében a verses művek, színművek és a szigorúan önológiai, borászati munkák páratlan harmóniában simulnak egymáshoz. Bizonyítva a poézis és a dionüszoszi világszellem iker-csillogását. Hosszú pályáján mindvégig tanár és kutató tudós volt európai hírű borászként jó néhány ígéretes új szőlőfajta nemesítője is. Ő volt az erdélyi bor elismerten legnagyobb tekintélye a Kárpát-medencei borászok doyanje. Az erdélyi szőlészetet és borászatot a kezdetektől a változásokig feldolgozó életművéből ad válogatás a mostani kötet.Csávossy György az egész erdélyi borászatot áttekinti a Partiumot is beleértve , tájtörténeti, néptörténeti, és szellemtörténeti forrásmunkák, levéltári, okleveles kutatások alapján. Műve rendkívül gazdag tárháza az ismereteknek, markáns és pontos leírásai művelési kultúrának, hagyománynak, régi szőlőfajtáknak, a Leánykától, Királyleánykától, a Magyarádi mustostól, Járdoványtól, egészen az újakig. És bortörténet is: ha zavarban lennénk, és nem tudnánk pontosan, mi fán terem az enyedi Plébános, a gyulafehérvári Rózsamáli vagy a besztercei Steiniger lapozzuk fel Csávossy György könyvét.A bor nem részegítő ital, tartotta inkább az istenek ajándéka: kultúra és teremtő poézis, amely minden évben új életre kél. Végül is szeresd a bort isten ajándékát, e szent italt, az eredendő bűntől menteset. Az egyetlen szert, mely a paradicsom varázsából már itt e földön is némi ízelítőt ad.