A 100 legjobb kenyérféle Bestseller

Mióta ​ember az ember az egyik legfontosabb tápláléka a különféle gabonafajtákból készült, változatosan elkészített kenyérféleség. Természetesen, míg rátaláltunk a mai kenyérre, addig hosszú fejlődési utat jártak be őseink.
Elődeink kezdetben valószínűleg az éretlen, tejes gabonaszemeket csipegették ki a kalászból, majd rájöttek, hogy szárítva hosszabb távon is eltartható. Az őskori embernek a téli hónapokban bizony nagy szolgálatot tett a természet eme magas energiatartalommal megáldott adománya. Újítást jelentett az a felfedezés, hogy a fárasztó rágást a magok őrlésével, és vízzel való hígításával fel lehet váltani. Az ősi kenyér szó eredetileg ezt a nyállal, vagy vízzel készített kását jelentette. Később ezt a kezdetleges kását forró kövekre terítve megsütötték, így készült a lepény. Sok természeti nép kenyere még ma is ilyen. Sőt, a zsidók kovásztalan kenyere a macesz, szintén csak vízből és lisztből készül sütéssel.
Az igazi áttörést azonban az a felfedezés jelentette, mikor rájöttek, hogyha a vizes kásához több napos, erjedt kását (kovászt) adnak, a tészta megkel, laza porózusos szerkezetűvé válik. S máris elérkeztünk a könnyen emészthető, puha sült tésztáig, a mai kenyérig, mely a kereszténység elterjedésével hódította meg a világot.
E szakácskönyv a hétköznapi kenyeret valóban mennyei magasságokba emeli. Ha rászánunk egy kis időt, kiszakít minket a félig megszáradt szeletelt-, és az ízeket nyomokban sem tartalmazó tartós kenyér fogságából. Rátalálhatunk a könnyű gyümölcskenyerek, a rostban gazdag fűszeres kenyerek, és a különböző zsömlék, kiflik világára. Minden recept mellett fel van tüntetve az elkészítési idő is, mely – tapasztalatból mondom –, inkább kevesebb, mint a megadott időegység. Egy összefoglaló táblázat segítségével, pedig összeszámolhatjuk, ha nagyon akarjuk, hogy hány kalóriát vettünk magunkhoz az adott finomság elfogyasztásával. Bár azt hiszem, ha valaki egyszer felfedezte az ízek ezen mesés világát, többé nem az energiatáblázatot fogja nézegetni.